Az amerikai New York állam Yonkers nevű városának Árpád-házi Szent Margit temploma 2007-ben végleg bezárta kapuit. A Magyarországra visszatelepült Sebők házaspár hozta magával (hajóra tette) a yonkersi magyar közösség tárgyi emlékeit, köztük egy házmakettet. Haláluk után Iván Márta jóvoltából a Balatoni Múzeumba került a „magyar ház”, mely a kinti közösség iskolájában oktatási segédközként funkcionált, valamint az augusztus 20-i ünnepségen is szerepet játszott.
A yonkersi magyar házikó volt a kiindulópontja a 2016-ban megrendezett ’56-os tematika köré szerveződő „De mi magyarok maradunk… Történelem, emlékezés és identitás a yonkersi (USA) magyarok körében c. kiállításnak, melynek egyes részei (vírusmentes időszakban) még mindig vándorolnak nemzeti ünnepeink alkalmával. A kiállítás a yonkersi magyar közösséget mutatta be a kezdetektől a megszűnésig: a 19. század végi alapítástól 2007-ig.
A yonkersiek az Árpád-házi Szent Margit templom köré csoportosulva ápolták magyarságukat. Magyar iskolát, cserkészcsapatot, focicsapatot tartottak fenn, híres vendégeik közé tartozott Mindszenty József hercegprímás és Paskai László bíboros, de előadóművészeket, írókat, költőket is rendszeresen fogadtak Magyarországról vagy más külföldön élő magyar közösségekből. Megtartották a magyar nemzeti ünnepeket, de ünnepelték az amerikaiakat is.
Árpád-házi Szent Margit Templom
26 Locust Hill Avenue, Yonkers, New York 10701-2846
Az 1800-as évek végén Yonkers jelentős ipari és kereskedelmi központként vonzotta a munkát kereső magyar bevándorlókat. Az első világháborúig a yonkersi magyarok is a tót (szlovák) templomba jártak, míg a háború utáni magyar-szlovák ellentétek miatt el nem lehetetlenedett a közös vallásgyakorlás. Az akkor 250 tagot számláló Yonkersi Első Magyar Betegsegélyező Egylet, a Kereszt c. katolikus újság segítségével magyar egyházközség létrehozásába kezdett. A projekthez csatlakozott a Szent Margit Nőegylet: piknikek, teaestek, előadások, sütemény- és virágárusítások szervezésével pénzt gyűjtött a templomépítésre. Az 1924-ben megvásárolt telken 1929. október 28-án szentelték fel az Árpád-házi Szent Margit Templomot. Az első években a tagok száma 550 volt.
A második világháború után a stagnáló közösségbe tudatosan, egyházi segítséggel szervezték az 1956-os forradalom után Amerikába sodródott magyarokat, akik friss vérkeringést hoztak az egyházközség életébe. 1960-ban a yonkersi templom elvesztette plébánia rangját, és a közeli Saint Joseph templom filiája lett, melyet a közösség függetlensége elvesztéseként élt meg. A továbbiakban folyamatos volt a harc az egyházi elöljárósággal, hogy legalább anyagi kérdésekben önállóan dönthessenek saját kis közösségük sorsáról. A vágyott függetlenség csak részben valósult meg, elsősorban gyűjtésekkel összekötött templomi rendezvények szervezésével, melyekkel fedezni tudták a napi kiadásokat, sőt, még egy iskolabusz is belefért a keretbe. Így működhetett a magyar sportklub, iskola és cserkészcsapat – a Szent Margit templom fizikai és mentális falainak keretei között.
A vallásos motiváción túl a magyarságtudat ápolása tartotta össze a nem is olyan kicsi közösséget. A templom épülete azonban nem zárta ki falai közül sem a nem vallásos magyarokat, sem a profán rendezvényeket, de még a más felekezethez vagy etnikumhoz tartozó yonkersieket és nem yonkersieket sem. Közösségi élményt nyújtott a német vagy délszláv barátoknak, akár vallásos, akár profán jellegű rendezvényeket tartottak (pl. Halloween, Szilveszter).
A magyar identitás tudatos ápolása, a szimbólumok és a hozzájuk kapcsolódó narratívák használata a templom egész létezése alatt jól megfigyelhető. Nem egyediek ezzel a yonkersiek, hiszen más magyar csoportok esetében is hasonló törekvéseket figyelhetünk meg. Az egymással folyamatos kapcsolatban álló közösségek nagyon hasonlóan szervezték ünnepeiket az egész észak-amerikai kontinensen.
Körmenet a Szent István ünnepségen a Szent Margit templom udvarán, 1990-es évek
A Sebők házaspár és a magyar parasztház
Anna Zalaapátiból, István Dunakesziről vándorolt az Egyesült Államokba, ahol magyar barátaik révén ismerték meg egymást. A yonkersi közösség magyar templomában, iskolájában és cserkészcsapatában (többekkel együtt) vezető szerepet töltöttek be – minden rendezvényen a szervezők között láthatók a fotókon. Az anyaországtól távol született ifjúság számára vagy azoknak, akik még kisgyerekként érkeztek az Egyesült Államokba, Sebők Pista készített egy kicsinyített „magyar” házat. A grafikusként dolgozó férfinek a berendezési tárgyak elkészítésében felesége és testvére is segített. A hétvégéken magyar iskolába járó gyerekeknek néprajz órán így tudták megmutatni, hogy mi az a kemence, a sublót vagy a tisztaszoba. Az inkább általánosan magyarosnak tekintett (de azért inkább Pista szűkebb pátriájának stílusjegyeit mutató) házikót kezdetben az augusztus 20-i ünnepségeken is jól látható helyre rakták, ahol az egész ünneplő közösség megcsodálhatta.
Iván Márta a magyar parasztházzal és a tisztaszoba
Sebők István a Ciba Geigy Corporation vezető grafikusaként a cég lapjában is bemutatta a kis házat
A Szent István ünnepségek – A Szent Korona és a magyar domb
A Szent Korona mása és készítői
A házikó készítőivel visszatért Magyarországra. Más, augusztus 20-hoz kapcsolódó tárgyak azonban csak fotókon emlékeztetnek a yonkersiek egykori ünnepségeire. A Szent Margit templomban, halljában és udvarán nagyszabású ünnepséget – misét, körmenetet, majd közös főzést-étkezést – tartottak minden évben Szent István király emlékére. Az eseményeket bográcsozós esti vacsora követte, adománygyűjtéssel és vidám hangulattal, melyet a 2000-es években már Szent István pikniknek neveztek.
Az 1970-es évek elején Juhász Lajos és fia elkészítették a Szent Korona mását, melyhez a köveket az akkoriban ékszerboltban dolgozó Iván Márta adományozta. Attól kezdve a Szent István ünnepség alkalmával a mise és körmenet központi eleme volt a párnán elhelyezett és a Szent Jobb mintájára körbehordozott korona és mellette az országalma.
A koronázási jelvényeken kívül persze más „magyaros” tárgyak: hímzések, nemzetiszín szalagok, zászlók és egyéb történelmi jelképek is helyet kaptak a templomban és az udvaron elhelyezett emelvényen. Az ünnepség fontos mozzanata volt a zászlófelvonás: a magyar zászló és az amerikai zászló együttes felhúzása a templom melletti zászlórúdra, melynek talapzatán az USA térképére helyezett magyar címer volt látható. Időközben egy külön elemmel bővült a ünnepség szertartásrendje: a Magyarországra látogató yonkersi magyarok kis zacskóban magyar anyaföldet hoztak magukkal és szentelés után a zászlórúd köré szórták. Egy idő után a kis kupacot külön „magyar domb” néven kezdték emlegetni.
A zászló felvonása és anyaföld szórása a magyar dombon
Hol a Korona?
A Szent Margit templomot az ezredforduló utáni években már „nem lehetett volna fenntartani.” A Szent István napi és más ünnepségek a templom bezárásával megszűntek. A kis magyar ház és még néhány relikvia Iván Mártához került, majd hozzám, a Balatoni Múzeumba. A 2016-os kiállítás rendezése során fel-felmerült a kérdés, hogy mi lett a korona sorsa. Jó lett volna kiállítani a kis házzal, zászlókkal, cserkész-címerrel és más yonkersi tárgyi emlékekkel, fotókkal, dokumentumokkal együtt.
Levelek, telefonváltások, e-mailek, Haász Gabriella történész kollégám rokoni kapcsolatainak felhasználása… A nyomozás végén pedig a bizonyosság, hogy a Szent Korona a passaic-i Szent István Római Katolikus Magyar Templomba került, a templom nélkül maradt yonkersi hívek egy részével együtt. (St Stephen’s Roman Catholic Magyar Church 223 Third Street Passaic, NJ 07055.) A Szűzanya lábánál helyezték el, de Szent István ünnepén (mely egyben a templom búcsúnapja is) itt is a központba, a főoltár elé kerül. Feltehetően így lesz ez 2020-ban is, amikor a koronavírus járvány miatt az udvari közös sütés-főzés-étkezés alatt be kell tartani az óvintézkedéseket.
Azért egyszer egy kiállítás erejéig elhozni és a többi yonkersi relikviával bemutatni… az olyan szép lenne!
A yonkersi korona a passaic-i templomban
Gyanó Szilvia, 2020.
A De mi magyarok maradunk… Történelem, emlékezés és identitás a yonkersi (USA) magyarok körében c. kiállítás anyagát a yonkersi magyarok segítségével Iván Márta gyűjtötte össze. A kiállítás kurátora és a forgatókönyv írója Gyanó Szilvia. 2016-ban, az 1956-os emlékévhez kapcsolódóan a keszthelyi Balatoni Múzeumban, majd 2017-ben a nagykanizsai Thúry György Múzeumban és a sümegi Kisfaludi Sándor Emlékházban mutattuk be. A könnyen vándoroltatható roll-up megoldással készült nyomtatott tablók Balatonkeresztúron a Bél Mátyás Látogatóközpontban és Balatonszentgyörgyön a Csillagvár Múzeumban voltak láthatók. A kis magyar ház a Balatoni Múzeum néprajzi látványtárába került.